Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szent László

2011.09.30

 

Szent László uralkodása, szerepe a magyar feudális állam megszilárdításában
 
Szent István (997-1038) utódjának tekintette magát
Kiépítette az államszervezetet (patrimoniális monarchia - feudalizmus, kp.: királyi udvar, királyi tanács-> törvények -> papok leírják; vármegyék létrehozása), egyházszervezet kiépítése(10 püspökség – 2 érseki rangra, 10 falu – 1 templom, 10-ed/dézsma, szerzetes rendek – bencés)
 
István halála utáni trónviszályok
            (érintőlegesen)
Utódjául Orseolo Pétert (1038-1041), velencei unokaöccsét választja, de a társadalombeli életmódváltás és hitbéli váltás még nem zajlott le teljesen, pogány lázadások, belviszályok vannak, így Orseolo Péter ellen is fellázadnak, ő pedig a Német-Római Birodalomba menekül, onnan 1044-ben még visszatér, de 1046-ban végleg elveszíti a magyar trónt. A törzsi előkelők először maguk közül választják meg Aba Sámuelt (1041-1044), István sógorát; majd hazahívják a hercegeket, Vazul fiait (András, Béla, Levente). IV. Henrik német-római császár kihasználva a köztük és fiaik közt lévő viszályokat többször is megpróbálja hűbérévé tenni az országot, de nem sikerül neki. I. András (1046-1060) és I. Béla (1060-1063), majd fiaik: Salamon (1063-1074) és I. Géza (1074-1077) sikerrel védik meg az ország önállóságát.
Ekkor lép trónra I. (Szent) László, I. Béla másik fia, mellyel a belső harcok egy időre megszűnnek. László István művének egyik legjelentősebb folytatója.
 
Törvénykönyvei
László három törvénykönyvet hozott létre, az elsőt 1077-ben adták ki amelyek azonban csak későbbi másolatokban maradtak ránk. Ezek legfontosabb kérdése a magántulajdon védelme volt.
·         Törvényei nagyon szigorúan büntették a lopást. Ha valaki baromfinál nagyobb értékű állatot lopott, azt felakasztották, ám ha a templomba menekült, akkor megúszta vakítással, de tíz évnél idősebb gyermekeit eladták rabszolgának. Ha az eltulajdonítás értéke nem érte el egy baromfi árát, akkor “csak” megcsonkították a tolvajt (vakítás, kéz-, orr levágás, a nyelv kitépése). Gyanú esetén istenítélettel (víz alá merítéssel, tüzes vas hordásával) tisztázták az ügyet.
·         A törvények emellett szigorúan védték az egyházat. Megszabta az ünnepnapok számát (36 nap), irtotta a pogány szokásokat, a halottakat csak a templomkertben engedte eltemetni. Szigorúan büntette a nõrablást és a házasságtörést. László még hitt a boszorkányokban, és ha valakit rajtakaptak boszorkányságon, akkor azt máglya halálra ítélték. Ezek mellett kimondta az egyházi személyek sértetlenségét. Ha valaki bántalmazott egy papot, azt akár halálra is ítélhették. Ennek hatására az egyház külön joghatóságot alakított ki magának.
·         Előírta a kóborlók befogadását, letelepítését is. A 11. század második felére tömegessé vált ugyanis a lesüllyedt szabadok és a szökött szolgák kóborlása az országban. Az okok között találjuk a menekülést a kötöttségek elől és a föld eladományozását, ahol eddig éltek. Útjuk általában a szabad területek felé, a peremterületekre vezetett. A törvény gátat akart szabni a kóborlásnak – befogva ezeket az embereket.
Az általa létrehozott törvények fontos információt adnak a korszak problémáiról. Az a tény, hogy a magántulajdon és a kereszténység védelmére ilyen szigorú törvényeket kellett hozni bizonyítja, hogy milyen erősen éltek még a pogány szokások.
Törvényeivel a magántulajdon, az új vallás megszilárdítása volt a célja, melyet a kóborlók letelepítésével is erősíteni kívánt.
 
Invesztitúra háborúk (11-13. sz.)
Ekkor zajlanak az invesztitúra háborúk, melyek nagyhatalmi háborúk az egyházi és világi hatalom között, az egyházi méltóságokba való beiktatás jogáért. Elsősorban a mindenkori német-római császár és a pápa közt zajlanak, László korában VII. Gergely pápa és IV. Henrik császár közt folyik.
 (VII. Gergely: cluny reformok: cölibátus, simonia ellen,szerzetes rendek szigorú reguláinak betartatása; 1077: Canossa járás: a pápa kiátkozta a császárt, az bocsánatért könyörög -> megkapja)
I. László a pápaság mellett foglalt állást. A Német-Római Birodalom el van foglalva az invesztitúra háborúkkal, így felhagy a támadásokkal.
László is bevezeti Magyarországon a cölibátust, de türelmi idővel, tehát az a pap, akinek már van felesége már leélheti úgy az életét, de az újakra már vonatkozik cölibátus.
 
Az ország védelme
A betörő kunokat sikerül visszavernie, mindkét alkalommal – először még hercegként, majd később a második, kisebb támadás alkalmával királyként is. Bizánc hiába szította fel őket a magyarok ellen. E harcok fontos tapasztalattal szolgáltak, kiderült ugyanis, hogy a kunok könnyű lovas harcmodorának, amilyen korábban a miénk is volt nincsen reális esélye az európai típusú páncélos seregekkel szemben.
 
Hódítások
1092-ben László megszerzi Horvátországot, amikor a horvát király meghal, akinek a felesége László testvére volt, először csak mint az özvegy királyné segítője veszi fel a horvát királyi címet és így a két ország perszonálunióba kerül egymással, majd fokozatosan beolvasztja Horvátországot a Magyar Királyságba. További hódításait azonban félbeszakítja az újabb kun támadás.
 
Utódlása
Az országban ekkor még nem kiforrott, hogy a primogenitura (elsőszülött fiú) vagy a szeniorátus (a család legidősebb férfi tagja) elvének megfelelően történjen az utódlás. Természetesen minden király, ha módja volt rá a fiára akarta hagyni a trónt, azonban Lászlónak nem születik fiú örököse, így a trónutódlás kérdésessé válik. Először egy Álmos nevű herceget jelölt meg utódjául, de később meggondolta magát és mégis inkább az eredetileg papnak nevelt Kálmánt találta alkalmasabbnak a feladatra. Közben Álmos és Kálmán között komoly rivalizálás tört ki, később miután Kálmán trónra került meg is vakíttatta Álmost és fiát. Összességében elmondhatjuk, hogy László helyesen döntött, mert Kálmán méltó módon folytatta az István által megkezdett és László által folytatott munkát.
 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.